A Capellától kezdve a Moulin Rouge-on át a környező országok is tárt karokkal fogadták revüműsorait, ígéretes karrierkilátásai ellenére az előadóművész mégis Magyarországon maradt, hogy itthon döntögesse a tabukat. Schaffler Nina férfitestbe zárt nőként látta meg a napvilágot, és évekig gürcölt azért, hogy legyen pénze a nemátalakító műtétre. A művésznő szeretné mindenki figyelmét felhívni arra, hogy most már tévesen nevezik őt transzszexuálisnak: ő már nem csak testileg, de jogilag is Nő.

A Capellában kezdte, de megjárta a Moulin Rouge-t, az Angyal bárt, szerepelt a Thália és a Radnóti Színház közös produkciójában, revüműsorokat adott több európai országban - és még sorolhatnánk Schaffler Nina pályafutásának állomásait. Az egykori transzszexuális előadóművész ma már nőként keresi a helyét, és újabb és újabb vállalkozásokba fog: jelenleg például Geronazzo Mariával együtt vezeti a Secret Garden nevű Nőies és Férfias Művészetek Iskoláját [1]. A művésznőt telefonon értük el, ő pedig szívesen mesélt az életéről.

Nina

A Moulin Rouge egykori dívája elmondása szerint igazából tíz éves koráig nem is tudatosult benne, hogy ő nem is az, akinek hiszi magát. "Azt gondoltam magamról gyerekkoromban, hogy kislány vagyok. Meg sem fordult a fejemben, hogy nem" – mesélte. "Soha semmi olyan dolgot nem csináltam, amit általában a kisfiúk szoktak. Furcsának is tartottak a többi gyerekek, de ezzel soha nem foglalkoztam. Mindig túlléptem ezen a kérdésen."

Tinédzserként kezdte zavarni, hogy nő létére nem a megfelelő testbe van zárva. Abban az időszakban kezdett utánajárni, hogyan lehetne megoldani ezt a nem egyszerű helyzetet. „Gondolkodtam, végigjártam a témát, és 22 éves koromban véglegesen eldöntöttem, hogy átoperáltatom magam – amikor már tudtam, hogy ez milyen anyagi vonzattal jár, és hogyan működik." Pénze viszont akkor még nem volt a nemátalakító-műtétre, így többnyire uniszex ruhákban járt, de külsőleg ugyanúgy nézett ki, mint most. „Csak nem volt mellem és női nemi szervem" – tette hozzá.

Hogy nővé válásának költségeit állni tudja, úgy dolgozott, mint egy megszállott. „Annak idején, még 1999-ben elmentem a Capellába, és mondtam, hogy szeretnék fellépni. Meghallgattak, megnéztek, és bejelentették, hogy innentől kezdve a társulat tagja vagyok, mert annyira lenyűgöztem az ottani művészeket."

„25 évesen volt az első beavatkozás, és 26 éves koromra lezajlott az összes – folytatta történetét az előadóművész. – Családom és az ismerőseim is teljesen jól fogadták, nálunk széles nagy körben ez nem okozott problémát. Nem fordult el senki tőlem. Negatív kritika sem ért még soha, legalábbis a szemembe nem mondta még senki. Aztán, hogy a hátam mögött mit beszélnek, azt nem tudom. De nem is érdekel."

Nina úgy véli, hogy a döntésig eljutni sokkal könnyebb dolog, mint megvalósítani azt. Szerinte a legnagyobb baj, hogy nagyon sokan úgy futnak neki az operációnak, hogy nincs megfelelő anyagi hátterük. „Ez pedig pénz nélkül nem működik" – magyarázza. "Mindennel együtt – és akkor itt a ruhatárat még nem is számítom – az, hogy az ember úgy nézzen ki, mint ahogyan például én kinézek, az kb. ötmillió forint. De megérte, hiszen biztosan belebetegedtem volna, ha férfitestben kellett volna leélni az életemet. Nagyon fontos, hogy a férfitársadalom kívánatos nőként nézzen rád, és ne úgy, mint egy nyomorultra. Nagyon sok átoperálton látszik, hogy nem volt kerete a beavatkozásra – pedig pont az a lényeg, hogy ne szimplán elfogadott legyen, hanem tetszetős is."

Ugyan az énekesnő ezt a szintet elérte, és vannak jelentkezők a kegyeiért, eddig még nem talált olyan férfit, aki a számára is megfelelő lenne. Alapvető dolognak tartja, hogy az úriember életszínvonala az övéhez hasonló legyen. „Itt már általában gondok szoktak keletkezni” – vallotta be, pedig szó sincsen arról, hogy annyira el lenne eresztve anyagilag. „Van egy saját lakásom, egy autóm, és nem egyik napról a másikra élek. Az esetek többségében viszont be akarnak hozzám költözni a férfiak - amitől én megőrülök: megköszönöm a részvétet és kilapátolom.”

Nina a probléma gyökerét a magyar férfiak mentalitásában látja: „Mintha egy másik bolygón vagy dimenzióban élnének: stílusuk nincs, szexuális kultúrájuk nulla, és üres a pénztárcájuk. Ehhez képest csak ücsörögnek a fotelban, és azt gondolják, hogy ők az élet császárai, a nő dolga pedig az, hogy körülugrálja őket, és lesse minden kívánságukat. Na, erre nincsen szükségem. Én nem tudok gyereket szülni, innentől kezdve a fajfenntartás miatt nekem nem kell mindenáron valaki az ágyamba. Válogatok. Társat szeretnék, és nem cseléd akarok lenni egy kapcsolatban, meg családfenntartó vagy pénztárca. Köszönöm szépen, nem” - jelentette ki, és némi zavart nevetgélés után azt is megosztotta velünk, hogy nagyon hamar, mindössze 12 éves korában veszítette el a szüzességét.

„A tornaöltözőben történt meg a dolog az egyik osztálytársammal. Természetesen ő fiú volt, de engem már akkor lányként kezelt. Mindig is heteroszexuális férfiakkal volt párkapcsolatom. Ha letolom a bugyimat és női nemi szervem van, akkor mindenféle szempontból én vagyok a nő a kapcsolatban, és anyakönyvi kivonatomban is nőként vagyok feltüntetve” – mesélte. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a társadalom szemében most már pontosan ugyanolyan egyenrangú nő, mint akármelyik Magyarországon. Éppen ezért magára nézve a transzszexuális kifejezést is elutasítja, és sérelmezi, hogy azonosítják ezzel.

Akit átoperálnak, az már nem transzszexuális

„Akit átoperálnak, az már nem transzszexuális” – avatott be minket a tévhitbe. „Addig vagy az, amíg át nem esel az átalakító műtéten. Miután ez megtörtént, onnantól kezdve nem lehetsz transzszexuális, hiszen pont az a lényeg, hogy férfitestbe vagy bezárva, de nőként élsz. Ha átoperálnának, és akkor meg férfitestre vágysz, akkor lennél ismételten transzszexuális.”

Nina kitért arra is, hogy nem az a legnagyobb probléma, hogy ezt a témát tabuként kezelik, hanem, hogy a média is rátesz erre egy lapáttal. „Ha kíváncsiak erre a dologra, az lenne az alap, hogy kezeljék normálisan azt a pár embert, aki még hajlandó erről nyilatkozni. Ha tényleg szeretnék megismertetni ezzel a dologgal az embereket, meg felhívni a figyelmüket arra, hogy létezik ilyen, akkor ez korrekten működjön. De ez sajnos nem így történik. Rajtam kívül még egy ember volt Magyarországon, aki erről beszélt, ő már elhagyta az országot. Ha ez így folytatódik, nekem sem lesz kedvem erről kommunikálni.”

Forrás: velvet.hu